ERDŐSPUSZTAI BEMUTATÓHÁZ


Címe: 4031 Debrecen, Fancsika 93/A.

Telefonszám: 52/441-118

 

"Az erdőspuszták egykori mindennapjait mutatják be a Debrecen határában található múzeum állandó tárlatai. Egy történeti és több, rendkívül érdekes biológiai tárgyú kiállítás szemlélteti, miképpen zajlott a 18–19. században itt az élet."

"Az erdőspuszták egykori mindennapjait mutatják be a Debrecen határában található múzeum állandó tárlatai. Egy történeti és több, rendkívül érdekes biológiai tárgyú kiállítás szemlélteti, miképpen zajlott a 18–19. században itt az élet.

Megközelíthetőség: A Diószegi úton a 9-es autóbuszról a Panoráma út kereszteződésében leszállva s északi irányba sétálva, egy magaslatra érve hirtelen tűnik szemünkbe a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett és a tájba jól beillő szép épületet, az Erdőspusztai Bemutatóház. Az épület körüli szépen gondozott park kiskapuján belépve az oszlopos borókák, s a ház előtt látható szobrok a Hajdú-Bihar megyei nemzetközi fafaragótáborban dolgozó művészek 1988-ban készült munkái.

Kiállítások:
A bemutatóház első termében az Élet az Erdőspusztán című kiállítást tekinthetjük meg. Sok mindenkinek érdekesek lehetnek az itt kiállított tárgyak: az idősebbekben talán némi nosztalgia ébred láttukra, az ifjúság pedig megismerkedhet nagyapáink nehéz életével, munkaeszközeivel. Az ablak előtt: faeke, eketaliga, eketisztító, vasekék, tövisborona, fogasborona, tarlógereblye, cséphadarók, favillák, garmadatoló, hármas fahenger, rosta, szelelő, szelelőrosta, kézimalom, szórólapát, gabonatartó kas, véka, csapófa, famozsár, zsáktartó fa, parasztzsák található. Különlegesség a fából készült egykori szárazmalom makettje.

Az egykori erdőpusztai pásztorok szerszámai közül szép fokosok, pásztorbot, juhászkampók, béklyó, zabla, kengyel, balta, rühzsírtartó, fenőkőtartó, bicskatartó, karikás ostor, körmözőbicska, „kíszsíg” csiholó acélok láthatók. Kiállították a főzéshez szükséges pásztorszerszámokat is. Van itt tűzikutya, szolgafa, kásakavaró, hússütő villa, sótartó, ivópohár. A jószág dísze és a pásztor segítsége volt a csengő.  A földművelés eszközei közül az aszatoló, a járom, a tinóoktató és a két népi modell: a hatos fogat és az ökörfogat figyelemre méltó. A famegmunkálás nagy jelentőségű ezen a tájon. Láthatunk itt „ráklábat”, nagy fűrészt, gyalukat, fúrókat, vonószéket, teknővágót, bárdot és szekercét.
Kiemelkedő darabjai a kiállításnak: Kathy László népi iparművész két teljes, gyönyörűen font, sallangozott lószerszáma. A teremben kis, fekvő tárolókban szép, régi csatok, juhászkampók, fokosok, nyeregkápadíszek egészítik ki tájunk népe életmódjának bemutatását. Az Erdőspuszta távolabbi tájait, biológiai és néprajzi érdekességeit az érdeklődők videofilmen is megtekinthetik. A terem alkalmas előadások tartására is.

A nagyteremből az oldalsó, kisebb termekbe lépve biológiai kiállítások következnek. Az „Erdőspuszták növény- és rovarvilága” bemutatja, a nyíres mocsarak, nyíres-fűzlápos rétek, száraz homoki rétek és a homoki tölgyesek jellemző, ritka és védett növényeit. Például a a zászpát, a sárga nőszirmot, az ernyős sármát, a mocsári gólyahírt, a gyermekláncfüvet, a parlagi ligetkéket, a tavaszi héricset, a leánykökörcsint, a magyar kökörcsint, a bársonyos tüdőfüvet, a tavaszi kankalint, az egyhajúvirágot vagy tavaszi kikericset, a tarka sáfrányt, a homoki nőszirmot, a fürtös gyöngyikét és a kétlevelű sarkvirágot.


A növénytani kiállítást gazdagítják Ötvös János gombákról készült akvarelljei: barna, gesztenyebarna, olajsárga, púpos, téglavörös susulyka, farkastinórú, sátángomba, gyilkosgalóca, fehér gyilkosgalóca, légyölő-, párduc-, citromgalóca, róka és bronzvörös susulyka, citromspórás susulyka, pikkelyes tinórú, zöld harmatgomba, tintaszagú és csiperke, sárguló csiperke és mellékelt szakszerű leírásaik.


 Igen látványosak a Zilahi Ferenc által készített gombamodellek: a citromgalóca, a sárga kénvirággomba, a légyölő galóca, a kerti susulyka, a parlagi tölcsérgomba, a gyilkosgalóca: az Erdőspusztán előforduló mérgező gombák. Az ehetők között megtalálhatók: a sárga rókagomba, a nagy őzlábgomba, az ízletes kucsmagomba, s vargánya, a gyűrűs tuskógomba, a kékhátú galambgomba, a barna érdesnyelvű tinórú, az ízletes nagy galambgomba, az erdőszéli susulyka és a késői laskagomba.
A növénytani kiállítást kiegészíti a Séta az Erdőspusztán című hangosított diasorozat, ami a kiállításnál gazdagabb ismereteket a terület botanikai érdekességeiről.
A rovartani bemutató öt nagyméretű rovardobozban a terem falain tanulmányozható: szitakötők, csótányok, forgólábúak, egyenesszárnyúak, tücsökfélék, sáskafélék, fülbemászók, poloskák, bogarak, lepkék, kétszárnyúak, hártyásszárnyúak, Erdőspusztán élő fajai láthatók itt. Különösen gazdag a bogár- és lepkeanyag.


A biológiai kiállítás kétségkívül leginkább látványos része a második oldalteremben látható. Az Erdőspuszták madár-és kisemlősfaunája című, Muray Róbert festőművész háttérfestményével készült dioráma. Látható búbosvöcsök, cigányréce, kereréce, barátréce, nyári lúd, egerészölyv, dolmányos varjú, kék vércse, karvaly, szürke gém, fürj, tövisszúró gébics, nagy fakopáncs, hamvas küllő, galambász héja, mezei nyúl, görény, vakond, róka, őz. A teremben helyezték el a Növények és állatok bélyegeken című kiállítás fekvő tárlóit is. A biológiai kiállítások hangsúlyozzák a természetvédelem fontosságát és a természeti ismeretére nevelnek.


A harmadik oldalteremben az Erdőspuszták történetét ismerhetjük meg a régészeti leletek, az ásatások és az 1773-ból fennmaradt, Kovács György által készített térképek segítségével. A kiállítás területi elvek szerint tárgyalja az Erdőspuszták történetét: Nagycsere, Fancsika, Pac, Haláp, Bánk, Gut sorrendben.
A régészeti leletek közül bronzkori kővéső, agyag amulett, bronzkori edények, talpas szarmata tál, talpas pohár, szarmata ezüstcsat, római bronz- és ezüstdénárok, szarmata gyöngysor, Árpád-kori edénytöredékek, orsógombok, kardtöredékek kerültek itt elő. A későbbi századokból 14. századi kard, 15–16. századi pénzek, övveretek, sarkantyúk, edények és töredékeik, cseréppipák bizonyítják, hogy a terület folyamatosan lakott volt. A legkiemelkedőbb lelet a Haláp-pipóhegyi ezüstpohár a 16. századból. A régészti leletek a jövőben valószínűleg gyarapodni fognak a terület rendszeres feltárásával. A régészeti terem zárófalán az Erdőspuszta nagyméretű dombortérképe és az itt található létesítmények makettjei láthatók.


A bemutatóház mögött szépen díszített székely kapun keresztül léphetünk be a füvészkertbe, ahol a vidék flórájában gyönyörködhetünk.

A 15 hektáros füvészkert elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum a különböző földrajzi térségekben őshonos fákat, növényeket tárja elénk angolparkrendszerben."

Forrás: www.debrecen.hu



A Debreceni Gyerekprogramok is használ cookie-kat. Ha továbbra is böngészni szeretnéd oldalunkat, az Uniós törvények értelmében ezt el kell fogadnod. További információk

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmed arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát.

Bezár